Szentbalázs község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Somogy megye
Kistérség: Kaposvári kistérség
Lakosság: 355 fő
Terület: 12.14 km²
Népsűrűség: 29,24 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 82

Fekvése

A Surján völgye dombjai s erősen tagolt völgyei között, a somogyi megyeszékhelytől mindössze 10 kilométernyire fekszik Szentbalázs. A falun áthaladó 66-os közlekedési főútvonal Kaposvárt Péccsel köti össze, éppen ezért rendkívül jó a település megközelíthetősége, gyakoriak az autóbuszjáratok (naponta mintegy 30 érinti). Jórészt ennek a földrajzi adottságnak köszönhető, hogy itt alakult ki a környező falvak közigazgatási központja, s Szentbalázs lett öt település körjegyzőségi székhelye. (forrás: somogy.hu/szentbalazs)

Története

A falu írott története a középkorig vezethető vissza, 1332-ből való ugyanis az az okirat, melyben először említették a nevét, mégpedig Sanctus Blasiusként. A település persze már korábban is létezett, erre a pannonhalmi Benedek-rend történetében is található utalás: az írás a szentjakabi apátság alapítása kapcsán emlékezett meg 1068 táján Szent-Balázsegyházáról. A XIV. századtól már mai nevén szerepel a község az okiratokban, a későbbi századokban földesurai között volt a Szerdahelyi, a Derssfy majd az Eszterházy család. A XVII. század elején még csak 14 családról emlékeztek meg a dokumentumok, s a falu abban az időben a maitól mintegy egy kilométerre volt. Az erőteljesebb betelepítés 1770 táján kezdődött, akkor épült a templom is.

Nagyot lendített Szentbalázson az 1900-ban átadott Kaposvár-Szigetvár közötti vasútvonal, ugyanis a közlekedés javulásával könnyebb lett a termények városi piacra juttatása. A XX. század elején már 70 háza és 421 lakója volt a településnek, ahol évente két országos vásárt tartottak, s megalakult a hitelszövetkezet. A harmincas években orvoslakást és kultúrházat építettek, új iskola készült az egykori romos helyett, sőt 1940-ben már ifjúsági fúvószenekara is volt a községnek. A II. világháború utáni földosztás során 187 hold került a lakosság tulajdonába. A villany 1946-ban gyulladt ki először a községben, ahol 1947-ben földműves szövetkezet, 1952-ben termelőszövetkezet alakult.

A hatvanas években lendületes fejlődés indult meg Szentbalázson, lakossági összefogással járda készült, felépült az új, egyemeletes, öt tantermes általános iskola a pedagóguslakással, majd a 40 személyes kollégium, ahol a környező településről érkező gyerekek lakhattak hétközben. A helyi gazdasági életben hosszú ideig meghatározó szerepet töltött be a Surján Völgye Termelőszövetkezet, amely a rendszerváltás idején előbb részvénytársasággá, majd kft-vé alakult. Működésükhöz ipari tevékenységek is kapcsolódtak, ők építették például az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre tervezte magyar pavilonját.

Szentbalázs máig megőrizte központi szerepét, itt van a körjegyzőség, hét falu fenntartó támogatásával működik az iskola, ahol igényes oktatómunkával készítik fel a gyerekeket a továbbtanulásra. Az intézmény jó kapcsolatban a kultúrházzal a közösségi rendezvények egyik szervezője. 1994 óta korszerűen felszerelt sportcsarnok szolgálja nemcsak a gyerekek testnevelését, hanem a helybéliek mozgásigényét is. Szentbalázson jó a kereskedelmi ellátás, itt van a központja a háziorvosi körzetnek, a gyermekjóléti szolgálatnak és az idősek gondozásának. (forrás: somogy.hu/szentbalazs)

Nevezetességei

1770-ben épült római katolikus templom.

Testvértelepülések

Kisjenő, Erdély, Románia

Nagyernye, Erdély, Románia

Következő községek

További községek